gvmd - 2005. február 17.
Bőrdaganatok
Daganat típusa
melanoma – festékes bőrdaganat, szürkés-fekete,
bőrből kiemelkedő daganat
spinalioma – vöröses-barna, gyakran kifekélyesedő
bőrdaganat
basalioma – lassan növekvő, széli fénylő részt
mutató tumor
Veszélyeztetettek
köre
családban előforduló
rosszindulatú bőrdaganat
nagyszámú anyajegy
nem szabályos
anyajegyek és veleszületett nagy festékes anyajegy
régi hegek (égés)
röntgen kezelésének
helyei
Korai tünetek
festékes anyajegy
megváltozása (növekszik, színe változik, kivérzik)
új festékes folt
megjelenése 35 év felett
bőrből kiemelkedő
növedékek
nem gyógyuló sebek,
fekélyek
Késői tünetek
festékes bőrdaganat
kivérzése, kifekélyesedés
távoli nyirokcsomók,
bőráttétek megjelenése
bőrdaganatok
növekedése, kifekélyesedése, esetleg nyirokcsomó megjelenése
Vizsgálatokra (szűrésekre) ajánlottak
köre
nagyszámú anyajegyek
veleszületett
anyajegyek
növedékek
nem gyógyuló sebek
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
Emlőrák
Korai tünetek
különálló, nem
nyomásérzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény
tapintatú csomó
mammographias
eltérés, tapintható elváltozás nélkül
Késői tünetek
a bőr, vagy az
emlőbimbó behúzottsága
a hónaljárokban
megnagyobbodott nyirokcsomók
váladékozás a bimbón
keresztül (véres)
az emlő
megnagyobbodása
bőrpír, oedema,
fájdalmasság (narancshéj tünet)
tumor bőrrel, vagy
mellkasfallal való összekapaszkodottsága
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
minden 20 év feletti
nőnek tanácsos a havonkénti rendszeres önvizsgálat (a menstruációt
követő 7. - 8. napon kell az önvizsgálatot elvégezni)
a korai emlőrák
kimutatásának legjobb módszere a mammographia
egyes lassan
növekvő típusok ily módon tapinthatóságukat megelőzően már két évvel
kimutathatók
40 év feletti
nőknél szűrő jelleggel (érzékenység 60-90%)
potenciálisan
gyógyítható emlőrák diagnózisának felállítását követően mindkét oldali
emlő állapotának vizsgálata, majd évenkénti ismétlése
kérdéses vagy
rosszul meghatározható képlet az emlőben, ill. gyanús elváltozások
megítélése
tapintható hónalji
nyirokcsomó esetén, az elsődleges tumor kimutatása céljából
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
20 év felett
rendszeres havonkénti önvizsgálat, az emlőállomány szerkezete miatt, csak
UH vizsgálat javasolt
40 év felett rendszeres havonkénti önvizsgálat, évente mammographia
és UH vizsgálat
Fogászati, szájüregi daganatok
Daganat
típusa
jóindulatú daganatok – jól körülhatároltak,
nem kapaszkodnak össze, elmozdíthatók, nem romlik a beteg általános
állapota
rosszindulatú
daganatok - környező szövetekkel összekapaszkodnak, más szervekbe, szövetekbe
áttétet adnak, gyakran kiújulnak
Daganatok
előfordulási helyei
ajak
nyelv
szájfenék
szájnyálkahártya
pofa
arcüreg
alsó-felső állcsont
Veszélyeztetettek
köre
genetikai tényezők
családi halmozódás
alkoholfogyasztás
dohányzás
füstölt élelmiszerek
tartósítószerek
túl zsíros, fűszeres és forró ételek fogyasztása
mozgásszegény, stresszes életmód
környezeti ártalmak - levegő-és vízszennyezés, erős napsugárzás,
vegyi ártalmak
Korai
tünetek
Késői
tünetek
a szájüregben előforduló, legtöbbször fájdalmat nem okozó
vérzékeny fekélyek, melyeket esetenként bűzös lepedék borít
egyes fogak, kisebb fogcsoportok indokolatlan meglazulása
nyálkahártya elszíneződése
szájban előforduló alaki eltérés, asszimetria
nyelven, nyelv alatt található nyelési nehézséget okozó duzzanat
nyirokcsomók hosszabb idő óta fennálló beszűrődése
Vizsgálatokra
(szűrésre) ajánlottak köre
szenvedélybetegek, pl.: alkoholisták, kábítószeresek
krónikus fertőző betegek, pl.: szifilisz, AIDS
fogpótlást igénylők rendszeres vizsgálata nagyon fontos, mert a
kórosan mozgó fogsor szélének nyomása szövetburjánzás, daganat forrása
lehet
Vizsgálatok,
szűrések gyakorisága
Fül-orr-gége daganatok
Daganat típusa
garatdaganatok
gégedaganatok
Veszélyeztetettek köre
családi anamnézis
(családban előforduló daganat)
életmód: dohányzás,
alkoholfogyasztás, elégtelen táplálkozás, szájhigiéne hiánya, hiányos
fogazat
munkahelyi ártalmak:
szerves oldószer, gőzök, gázok, por, füst
Korai tünetek (lokalizáció szerint változik)
Késői tünetek
Vizsgálatokra ajánlottak köre
40 év felett korai
tünetek esetén
vagy több éves káros
anyag behatás esetén
hasonló daganatos
betegség a családban
Vizsgálatok gyakorisága
Nőgyógyászati daganatok
Magyarországon
évente 600-620 nő hal meg méhnyakrákban, jóllehet nekik is esélyük lett volna a
gyógyulásra, ha betegségüket időben felfedezik.
A méhnyakrák hosszú évek alatt, a rákot
megelőző állapot szűrővizsgálatok során jól felismerhető állomásain keresztül
alakul ki.
A
nőgyógyászati rákszűrés, amely hazánkban 1950 óta szervezett formában történik,
nemcsak a kialakult méhnyakrák, hanem az azt megelőző állapotok felismerésére
és így gyógyítására biztosít lehetőséget. Az évenként végzett szűrővizsgálattal
a méhnyakrák kialakulása megelőzhető. A nőgyógyászati szűrővizsgálat során a méhnyakról
vett kenetben lévő sejtek, mikroszkópos vizsgálaton kívül a szeméremtest,
hüvely és méhnyak sokszoros nagyítással történő megtekintése és a női nemi
szervek tapintásos vizsgálata biztosítja, hogy nemcsak a méhnyakrák megelőző
állapotai, hanem egyéb daganatos és nem daganatos betegségek is felismerhetők.
A
teljesen fájdalommentes vizsgálat a nemi élet kezdetétől évente ajánlott.
Pajzsmirigydaganatok
Veszélyeztetettek köre
fiatalkorú, aki röntgen
besugárzást kapott (felső testrész)
fiatalkori hideg göb
a pajzsmirigyben
fokozott külső radioaktív
sugárzás
medullaris rák
családi formája
Korai tünetek
nyaki fájdalom
nehéz nyelés
rekedtség
helyi nyirokcsomó
megnagyobbodás
haematogen úton
áttét (csont, agy, tüdő)
az áttétek a primer
folyamat felismerése előtt megjelenhetnek
Késői tünetek
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
Tüdődaganatok
A
rosszindulatú megbetegedések között hazánkban és megyénkben egyaránt
leggyakoribb a tüdőrák. Bács-Kiskun megyében 1999-ben 268 új tüdőrákos beteg
volt. 100 új betegből csak mintegy 20–25%-ukat lehet megoperálni, a többiek
szakmai okok miatt műtétre alkalmatlanok.
Veszélyeztetettek köre
dohányzás! - minél
hosszabb ideig tart a dohányzás, illetve minél nagyobb az elszívott
mennyiség, annál nagyobb a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának. Az
elszívott cigaretta mennyiségét csomagévben adjuk meg. Ha valaki 10 évig
napi 1 doboz cigarettát szív, ez 10 csomagévet jelent, ugyanennyi ideig
tartó dohányzás napi 2 doboz elszívásakor 20, 3 doboz elszívásakor 30
csomagévet. Legveszélyeztetettebbek az 50 éven felüli több évtizede
dohányzó férfiak
a passzív dohányzás
szintén komoly kockázati tényező. Nagyon fontos, hogy a fiatalok ne
szokjanak rá a dohányzásra
Korai tünetek
tüdőbetegségeknek
kezdetben semmilyen tünete nincs, fájdalom is csak akkor jelentkezik, ha a
daganat kialakulása érzőideg közelében történik (mellhártya közelében
kezdetben is lehet mellkasi fájdalom). Ebben a stádiumban is nagy szerepe
van a tüdőszűrőnek, amely az ilyenkor még többnyire fájdalmatlan
panaszmentes betegséget kimutatja
korai tünet között
lehet az ingerköhögés, vagy a korábban megszokott régi keletű köhögés
jellegének megváltozása (állandó kínzó, ugató jellegűvé válik)
a vérescsíkos köpet,
izomfájdalmak, mellkasi fájdalom
Késői tünet
Tüdőszűrő vizsgálatokra ajánlottak köre
Ilyen csoportok:
40-50 éven felüli
dohányos férfiak
gyógyult TBC-s
betegek és környezetük
aktív TBC-sek
családi, esetleg munkahelyi környezete
egyéb betegségben
szenvedők (rheumatikus betegségek, cukorbetegség)
rossz szociális
körülmények között élők
zárt közösségben
élők (szociális otthonok, börtönök lakói)
Tüdőszűrés gyakorisága
Urológiai daganatok
Vesedaganat
Veszélyeztetettek köre
kialakulásának okát
nem ismerjük, családi halmozódás néha megfigyelhető (genetikus faktorok)
dohányzás, kávé
állati zsiradék
fogyasztása, elhízás
kialakulhat vesecystában
is
családban előforduló
vesedaganat esetén is gondolni kell rá
Korai tünetek
sajnos korai
stádiumban ritkán okoz tünetet
esetenként
előfordulhat hasi, deréktáji panaszok
az ez irányban
végzett hasi ultrahangos vizsgálat vezethet a veserák diagnózisához
Késői tünetek
vérvizelés
tompa vagy görcsös
fájdalom (főként deréktájon)
tapinthatóság a
hasfalon keresztül (kb. 30%-ában)
hirtelen jelentkező
here visszértágulat, illetve here vízsérv a jobb oldalon
tágult erek a
hasfalon
általános tünetek
(láz, naponta kétszer jelentkező hidegrázás, jelentősebb fogyás, általános
gyengeségérzés, hasi puffadás, gyomor-bél tünetek – hányás, hányinger –,
hirtelen jelentkező magasvérnyomás, sápadtság, vérszegénység)
Vizsgálatra (szűrésre) ajánlottak köre
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
Vesedaganat gyermekkorban - az úgynevezett Wilms-tumor
leggyakrabban 6 hónapos kortól az 5 éves korig fordul elő. Jellegzetesen
elődomborodó aszimmetrikus has, vérvizelés, láz, esetenként kétoldali vagy jobb
oldali here visszeresség, bizonytalan hasi fájdalmak jellemzik. Az esetek
1-2%-ában családi halmozódás is kimutatható.
Prosztata- (dülmirigy-) rák
Veszélyeztetettek köre
50 év feletti
férfiak betegsége
kór oka nem ismert,
létrejöttében valószínűleg több faktor együttes hatása játszik szerepet, környezeti
tényezők és az életkörülmények egyaránt szóba jönnek (túlzott zsíros
ételek, súlyfölösleg, kemikáliákkal való foglalkozás és bizonyos szexuális
szokásoknak az előidéző szerepe)
családi halmozódást
is megfigyeltek
egyebek közt
hormonális egyensúlyzavar (hereműködés csökkenése), májbetegség is
közrejátszik
Korai tünetek
Késői tünetek
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
minden 50 év feletti,
orvosnál megforduló férfinál évente legalább 1 alkalommal
gyanú esetén
tűszúrással végzett szövettani mintavétellel illetve végbélen keresztüli
ultrahangvizsgálat
nagyon fontos, hogy
idősebb férfi betegek csontfájdalmai illetve reumás fájdalmai esetén
prosztata szűrővizsgálatot is kell végezni
alsóvégtag
trombózisok esetén szintén ultrahangvizsgálat javasolt a végbélen
keresztül prosztatarák kizárása céljából
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
Húgyhólyagdaganat
A
rosszindulatú daganatok 2-4%-ában fordul elő, gyakorisága az utóbbi években
növekszik.
Veszélyeztetettek köre
50 éven felüliek
(leggyakrabban 60–70 év között)
férfiakon háromszor
gyakoribb
karcinogén (rákos
elfajulást okozó) hatású anyagok kontaktusa révén (dohányzás,
textiliparban dolgozók, gáziparban dolgozók, gumianyagok, bőr kemikáliák,
alumínium és festékes anyaggal dolgozó személyek esetében)
központi
idegrendszerre ható drogok (fenacetin, opium), koffein és egyes
gyógyszerek is
Korai tünetek
a betegek nagy
részének nincsenek korai tünetei
leggyakrabban
azonban fájdalommentes vérvizelés
esetleg nagymennyiségű
megalvadt vér a hólyagban
Késői tünetek
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
véres vizelet esetén
veszélyes munkakörben dolgozók (textilmű, gázipar, bőripar, alumíniumipar,
gumianyagokkal, festékekkel, kemikáliákkal dolgozók köre)
minden 50 év feletti
rendszeres (évente legalább 1 alkalommal történő) vizeletvizsgálata
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
Húgycsődaganatok
Ritka
daganatféleség, korán okoz tüneteket, vérzéssel, vizelet részleges, illetve
teljes elakadással.
Heredaganatok
Összes
daganatok 1-2%-kát képezik, az egyik legsikeresebben gyógyítható daganat. Két
típusa közül az egyik, főleg fiatal férfiakon (előfordulás 5–7%), a másik: egyéb
rosszindulatú daganatok áttéteként, (leggyakrabban nyirokszervi vagy vérképző
szervi daganatok) jelentkezik.
Veszélyeztetettek köre
a here leszállási
rendellenességében
here megütése után
kialakuló daganat
fertőzés
családi halmozódás
nukleáris sugárzás
(uránbánya, nukleáris hulladékokkal dolgozók stb.)
továbbá azon
betegeknél, akiknél már korábban egyik oldalon kialakult
Korai tünetek
fájdalommentesen
növekszik
gyakran a herében
észlelhető fájdalmatlan tömöttség, tapintható göb hívja fel a figyelmet
Később jelentkezik
fájdalom
súly- vagy húzóérzés
egyes esetekben a
herezacskóban folyadék szaporodik fel és ez okozza a here megnagyobbodását
10%-ában
gyulladással jelentkezik
hormontermelő
heredaganat a mellek megnagyobbodását okozhatják
Késői tünetek
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
Hímvessző daganata
Viszonylag
ritka daganat, főleg 60 év feletti férfiakon fordul elő. Relatíve jó a
kórjóslata annak ellenére, hogy átlagosan a betegek 1 év késéssel jelentkeznek
az orvosnál.
Veszélyeztetettek köre
fitymaszűkület
nem megfelelő
higiéne
krónikus gyulladás
rákmegelőző állapotok
- fehér, vagy éppen vörös-bársonyos folt megjelenése, valamint a bőr
szintjéből kiemelkedő vörös színű, kisebb vagy nagyobb karfiolszerűen
növekedő bűzös elváltozások
Korai tünetek
kezdetben
fájdalmatlan, kis kemény göb, vagy kifekélyesedő seb látható
jellegzetes lehet a
daganat körüli égő érzés vagy viszketés
Késői tünetek
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
Vastag- és végbélrák
A
vastag- és végbélrák gyakorisága hazánkban az elmúlt időben jelentős mértékben
emelkedett és a daganatos megbetegedések sorában az elsők közé került. Bár a
daganat kialakulásának okait még nem ismerjük pontosan, valószínű, hogy keletkezésében
több befolyásolható körülmény is szerepet játszik. A veleszületett hajlam
mellett szól az, hogy egyes családokban generációkon keresztül halmozottan
fordul elő. Ezért különösen oda kell figyelni az első fokú rokonságban már
előforduló daganatok esetében. Még nagyobb a családi hajlam lehetősége akkor,
ha az említett hozzátartozóknál rákos megbetegedés fiatal korban jelentkezett.
Fokozott kockázatot jelentenek bizonyos bélbetegségek előfordulásai is, pl. a
vastagbél fekélyes idült gyulladása vagy polyposis, mert az esetek egy részében
ezek rákosan elfajulhatnak. Ezen betegek rendszeres ellenőrzése szükséges, a
táplálkozási szokások is nagymértékben befolyásolják a kialakulás gyakoriságát.
Az étrend magas zsír és fehérje tartalma illetve a kevés növényi eredetű rost,
vagyis zöldség és gyümölcs fogyasztása esetén hasonló helyzet alakul ki. Ez a
megállapítás fordított megközelítésben is érvényes, ugyanis azon országokban,
ahol alacsony a lakosság zsír és fehérje fogyasztása, ugyanakkor magas a rostdús
zöldség és gyümölcsfélék fogyasztása, lényegesen kevesebben betegednek meg
vastag- vagy végbélrákban. A rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás az elhízás
és az ezzel járó testmozgás hiánya, valamint a daganat kialakulása közötti
statisztikai összefüggés kimutatható. Az életkor emelkedésével a kialakulásának
veszélye nő. Ez különösen vonatkozik az 50 év felettiek esetében. Egyéb
kedvezőtlen körülmények között, vagyis az öröklött hajlam, a helytelen
táplálkozási szokások és életmód, valamint a magasabb életkor együttesen
jelentősen megnöveli a kialakulás veszélyeit.
A
megelőzésének lehetőségeit a következőkben tudjuk összefoglalni.
Miután
az örökletes hajlam kisebb jelentőséggel bír, mint a megváltoztatható külső
körülmények, tehát a táplálkozási szokások és életmódok, ezért elsősorban ezek
következetes betartására kell odafigyelni. Ennek értelmében csökkenteni kell az
állati eredetű zsír fogyasztását, az alkohol bevitelét korlátozzuk, fontos az
elhízás megelőzése, ugyanakkor napi táplálékunk rost tartalmának zöldség és
gyümölcs mennyiség emelése ajánlatos. Természetes, hogy mindezek ellenére is
előfordulhat a daganat kialakulása, de lényegesen kisebb számban, éppen ezért
nagy jelentőséggel bír a daganat korai felismerése, kezelése, gyógyítása.
A daganat gyanújelei
az eddigi székelési
szokások megváltozása (nehezített, esetleg fájdalmas székürítés, szorulás,
máskor időnként fellépő, néha görcsökkel kísért hasmenés)
a székszorulás és
hasmenés váltakozása (természetesen hashajtó nélkül)
A széklettel kapcsolatos tünetek
az egyszeri
alkalommal távozó széklet mennyiségének megváltozása
a széklet formája,
vastagsága, keménysége a korábbiaktól tartósan különbözik
a székletben friss
vagy alvadékos vér, esetleg nyák látható
Aranyér betegségnek tulajdonított
panaszok
székürítéskor vagy
attól függetlenül fennálló teltségérzés
fájdalom a
végbélnyílásban
ismétlődő vérzés a
végbélből (vérnyomok a WC-papíron vagy az alsóneműn)
végbél váladékozás
viszkető érzés a
végbélnyílás körül
További panaszok és tünetek
hasi teltségérzés
puffadás
időnként jelentkező
görcsös, vagy körülírt állandó hasi fájdalom
vérszegénység,
sápadtság
étvágytalanság
fogyás
gyengeség
rossz közérzet
más okkal nem
magyarázható hőemelkedés, láz
Amennyiben
a felsorolt tünetek közül csak egy is előfordul, különösen, ha több is
jelentkezik, feltétlenül a háziorvoshoz kell fordulni!
Veszélyeztetettek köre
családi anamnézis: családban
előforduló vastagbélrák
40 év feletti
életkor
daganat a
kórelőzményben: pl. adenomatosus polyp, örökletes polyposis
gyulladásos
bélbetegségek
nőgyógyászati
daganat
Barrett oesophagus
Korai tünetek (jobb oldali vastagbél
daganatoknál)
állandó
vérszegénység
fáradékonyság, gyengeség
Korai tünetek (bal oldali vastagbél
daganatoknál)
Késői tünetek
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
és gyakorisága
minden 50 év
felettinél: haemocult teszt – minden évben (vérzés)
minden 50 év
felettinél: fecateszt – minden évben (paraproteinek)
sigmoideoscopia – 3
- 5 évenként
colitis ulcerosa: évenként
colonoscopia
családban előforduló
vastagbélrák: évenként colonoscopia
[ doc ] [ pdf ]
[ pdf ] állomány megjelenítéséhez Adobe softver javasolt, mely szabadon letölthető a gyártó oldaláról
A
„Rákmegelőző kiadvány" (2001) honlapomon való megjelenéséért ezúton mondok
köszönetet Szabó Károlynak a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnökének, Dr.
Mócza Györgynek a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala Humánpolitikai
Főosztály Osztályvezetőjének, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatalának.