Húgysavszint emelkedés, köszvénybetegség diétás kezelése

gvmd - 2005. február 05.

 

Sok ember tudatában úgy él a köszvény betegség, mint valami kivesző ritkaság, pedig az anyagi jólét, a mozgásszegény életmód és a túl bőséges táplálkozás hatására növekedett ezen betegek száma. Helyes és következetes diétás kezelés mellett a köszvényes panaszok enyhülnek, a rohamok pedig megelőzhetők. A köszvényesek túlnyomó része elhízott, a testsúly csökkentése érdekében energiaszegény diétára van szükség. Általában az 1000 - 1500 kcal energiatartalmú diéta jó eredményeket ad és ebben csupán a zsírokat, a cukrokat és az ezekben gazdag élelmiszereket kell elhagyni, ill. jelentősen csökkenteni. Összefoglalva, az energiaszegény diéta alapelvei - kevesebbet kell enni, de gyakrabban (naponta 5 - 6 alkalommal). El kell hagyni a diétából a cukrot, cukorkát, csokoládét, cukrászipari termékeket, lekvárt, mézet, fagylaltot, kompótot, édes üdítőitalokat és nem szabad az ételek ízesítéséhez cukrot használni. Mellőzni kell a zsírokat és a vajat, valamint az erősen zsíros húsokat, húskészítményeket (disznósajt, tepertő, szalonna, császárhús, téli- és nyáriszalámi, kolbászfélék, stb.) és a zsíros tejtermékeket (tejföl, sajtok többsége, tejszín, vaj). A diéta alapját a zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök alkotják, ezekből naponta többszöris kell fogyasztania. Megengedett a burgonya, korlátozott mennyiségben a nem cukrozott, nem édesítve készített főtt tésztafélék (makaróni, galuska, tarhonya stb.) és a rizs.

A másik nagyon fontos diétás szabály a betegség lényegével, a purinanyagcsere-zavarral kapcsolatos. Köszvény esetén mind a vérben, mind a szövetekben megnövekszik a húgysav mennyisége. Honnan kerül a húgysav a szervezetbe? Részben a szervezetben lejátszódó anyagcsere folyamatok során képződik, részben a pusztuló sejtekből, a szervezetbe kerülő táplálékok egyes alkotórészeiből szabadul fel. Ha túl sok húgysav keletkezik, vagy jut a szervezetbe, illetve nem távozik el elég gyorsan és tökéletesen, akkor lerakódik az ízületi porcokban és más szövetekben és kialakul a köszvénynek nevezett betegség. A húgysav az összes fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik, tehát a diéta legfontosabb jellemzője a purin-szegénység kell, hogy legyen. Hagyományos táplálkozással mintegy 600 - 1000 mg purin kerül a szervezetbe, purin-szegény diétában azonban ez nem lehet több 200 mg-nál. A legtöbb purint a belsőségek (velő, máj, vese, stb.), a húsok (főként a sertéshús), a mirigyes szervek és hüvelyes növények tartalmazzák, de elég sok van a búzalisztben, parajban, karfiolban, zöldborsóban is. Köszvénybetegség diétájában a tej, a tejtermékek, a burgonya, a rizs, az előbb fel nem sorolt zöldség-és főzelékfélék valamint gyümölcsök alap élelmi anyagok. Leginkább a baromfihús fogyasztható, az összes többi húst és húskészítményt kerülni kell. (lsd. a mellékelt purin-táblázatot). Ha csak a táblázat adatait nézzük, megtéveszthet bennünket a csokoládé, tea, kávé igen magas purin-tartalma, szerencsére azonban ezek purin-származékai, az un. metilxantinok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben. Az élvezeti szerek közül tehát a kakaó, a csokoládé, a tea, a kávé megengedhető, az alkohol azonban nem, mert köszvényes rohamot válthat ki. A szénhidrátokat tartalmazó élelmi-anyagok és élelmiszerek (burgonya, rizs, zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök) elősegítik a húgysav kiürülését a szervezetből, a zsírok azonban köszvényes rohamot provokálhatnak, tehát nem csak a fogyókúra miatt kell csökkenteni az elfogyasztott zsírok mennységét. Folyadékból minél többet kívánatos fogyasztani, napi 2 - 3 liter folyadék elősegíti a húgysav kiürülését. Az ízesítők és a fűszeranyagok közül a drasztikus hatásúak (mustár, torma, ecet, curry, ketchup, csípős paprika, chili) nem jöhetnek szóba, de az enyhe színező és ízesítő anyagok (babérlevél, szegfűbors, szegfűszeg, köménymag, borsikafű, koriander, kakukkfű, citromhéj és -lé, fahéj, petrezselyemzöld, zeller) ízlés szerint alkalmazhatók, hiszen növelik a diéta élvezeti értékét és változatosságát. Arra azonban ügyelni kell, hogy a purin-szegénység megtartása mellett a napi fehérjefogyasztás ne csökkenjen  60 g alá!

 

Kapcsolódó oldal: [ Népbetegségek ]

 

100 g nyers, tisztított élelmiszer, élelmianyag purin-tartalma milligrammban

 

agyvelő

40

 

rizs

6

borjúmirigy

400

burgonya

6

lép

105

brokkoli

14

máj

95

cékla

5

tüdő

70

fejeskáposzta

14

galambhús

80

fejessaláta

15

tyúkhús

40

karfiol

10

csirkehús

40

karalábé

5

juhhús

46

kelbimbó

14

lóhús

80

kelkáposzta

10

libahús

33

padlizsán, patisszon

3

pulykahús

55

paradicsom

4

marhahús

40

paraj

23

borjúhús

48

petrezselyem

17

sertéshús

48

retek

5

fácánhús

35

sárgarépa

8

nyúlhús

38

spárga

14

őzhús

39

spárgatök

3

folyami hal

27

zöldbab

18

csuka

48

zöldborsó

80

ponty

54

cukkíni

3

szardínia

120

zöldpaprika

3

kaviár

40

vöröshagyma

1

szalámi

23

sárgaborsó

45

búzaliszt, dara

23

száraz bab

45

kenyér, péksütemény

8

lencse

70

gomba

5

dió

8

tej

1,4

gesztenye

16

tojás 1 db

0,8

mandula

9

alma, körte

1

mogyoró

10

citrom

1

kakaó

1000

málna

1

csokoládé

620

őszibarack

1

szója

35

szilva

10

 

 

 

[ doc ] [ pdf ]

[ pdf ] állomány megjelenítéséhez Adobe softver javasolt, mely szabadon letölthető a gyártó oldaláról